MI IS AZ A BRUXIZMUS?
A fogcsikorgatás sokban hasonlít a fogak összeszorításához, azonban ez utóbbi nem jár állmozgatással, tehát a fogak csak szimplán egymáshoz szorulnak.
A fogcsikorgatás és a fogak összeszorítása nap közben, és éjszaka, alvás során is történhet. Az éjszakai esetek komolyabb problémát okozhatnak, hiszen nehezebb észrevenni és kontrollálni őket. Az éjszakai fogcsikorgatás az egyik leggyakoribb alvászavar.
A bruxizmus myofasciális izomfájdalmat, állkapocsi ízületi problémákat, és akár fejfájást is okozhat, míg a súlyosabb esetek ízületi gyulladáshoz is vezethetnek az állkapocsban.
A FOGCSIKORGATÁS TÜNETEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A rendszeres fogcsikorgatás folyamatosan koptatja a fogakat, amelyek idővel megrövidülhetnek, eltompulhatnak vagy megtöredezhetnek. A szorítás nyomást gyakorol az izmokra, a szövetekre, és az állkapocs körüli arcszerkezet többi részére is.
Tünetei a következők lehetnek:
- Az állkapocs fájdalma és merevsége
- Az fogíny fájdalma
- Érzékeny, kilazult, törött fogak
- Az állkapocs ízületeinek kattogása, pattogása
- Tompa fejfájás
A bruxizmus akár még fülfájdalmakhoz is vezethet, ugyanis az állkapocs ízületeinek szerkezetei közel vannak a fülekhez. Előfordulhat továbbá, hogy a fájdalom máshol jelentkezik, mint ahonnan származik.
A fogcsikorgatást kiváltó okok lehetnek még a szorongás, a depresszió, az étkezési zavarok és az álmatlanság is.
A súlyos bruxizmus a fogak rágófelületét is károsíthatja, első sorban az őrlőfogakét, de extrém esetben a front fogakon is okozhat károkat. Továbbá hozzájárulhat a rágóízületi gyulladáshoz (TMJ) vagy a rágóizmok gyulladásához is.
A FOGCSIKORGATÁS DIAGNOSZTIZÁLÁSA
A fogorvos vagy orvos kérdéseket tesz majd fel arról, hogy korábban voltak-e problémái fogaival, mennyire stresszes, szokott-e fájni az állkapcsa ébredés után, illetve megvizsgálja majd fogait. Ilyenkor többek között a fogak jellemző kopására, illetve az állkapocs izmainak duzzadására figyel oda.
A fogak kopása az erőltetett mosástól is bekövetkezhet, de egy tapasztalt fogorvos képes felismerni a különböző kopási minták közötti különbségeket.
A bruxizmust leghatékonyabban elektromiográfiás (EMG) vizsgálattal lehet kimutatni. Ezek a vizsgálatok a rágás közben használt izmok által leadott elektromos jeleket elemzik.
A FOGCSIKORGATÁS KEZELÉSE
A fogcsikorgatás kezelése attól függ, hogy mi váltja ki azt. A bruxizmus tünetei többféle megoldással is enyhíthetők, és persze sok esetben, ha megszűnik a kiváltó ok, akkor a fogcsikorgatás is eltűnik vele.
Az ébrenlét során történő fogcsikorgatás és fogszorítás már némi odafigyeléssel is jelentősen enyhíthető, de fizikai terápiára, célzott gyakorlatokra is szükség lehet hozzá. Az éjszakai bruxizmushoz azonban más módszerekre van szükség, hiszen ilyenkor nem befolyásolhatjuk tudatosan, hogy mi történik a szájban.
Amennyiben a problémát alvási apnoe okozza, akkor ez kezelésre szorul majd, ami után újabb vizsgálatokra lehet szükség. Ha nincs apnoe probléma, akkor már a rendszeres, kiadós alvás is sokat segíthet, ahogyan a rendszeres testmozgás is.
Átmeneti megoldást kínálhatnak a felső vagy alsó fogsorra helyezett sínek is. Kialakításuktól függően a fogsínek lazább pozícióban tarthatják az állkapcsot alvás közben, vagy védelmet biztosíthatnak a fogaknak az összenyomástól és a súrlódástól. Ezek könnyedén cserélhetők, ha kopni kezdenek.
Ha a fogcsikorgatás oka a rendellenesen fejlődött állkapocs, vagy helytelenül növő, esetleg hiányos fogsor, akkor kérj tanácsot a fogorvostól, hogy érdemes-e fogszabályzó kezelést vagy egyéb fogászati beavatkozást elvégezni. A hiányos fogakat minden esetben pótolni kell, hogy visszaállítsuk a kényelmi, nyugalmi pozícióját az állkapocsizületnek.
Érdemes továbbá kerülni a magas alkohol- és koffeintartalmú italokat, ugyanis ezek is fogcsikorgatást idézhetnek elő. A rendszeres rágózás szintén problémás lehet, mert hozzászoktatja az izmokat a rágó mozgáshoz.